“A kiadók első nagy hibája az volt, hogy ingyen tettek fel tartalmaikat a netre”, állapítja meg Christoph Schwennicke a Süddeutsche Zeitungban megjelent írásában. Ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon a profi újságírás, akkor a német kiadóknak el kellene kerülniük egy második ilyen horderejű hibát.
Christoph Schwennicke, a Corint Media közös jogkezelő ügyvezetőjének véleménye szerint, jelenleg éppen sok kedvező változást láthatunk a kiadók javára: „A sajtókiadói jogok védelme mellett az Európai Unió digitális piacokról szóló jogszabálya is egy tisztességesebb verseny jogi alapjait igyekszik megteremteni. Az Egyesült Államokban teljesen más viták folynak a digitális vállalatok felelősségéről és arról, ki és hogyan értékesítheti tartalmakat. De főleg azt kell kiemelni, hogy a streaming szolgáltatók, mint pl. a Netflix és az Amazon rászoktatták a felhasználókat az előfizetéses modellre. És a felhasználók most már hajlandóak a minőségért fizetni is a világhálón”, írja Schwennicke egy cikkében a Süddeutsche Zeitung-ban.
Eljött az a pillanat is, hogy a nagy platformok felfogták, itt egy olyan folyamat zajlik, amely aláássa az üzleti modelljüket. „Tartalmak nélkül nem működik a Google. Senkinek nincsen szüksége egy keresőmotorra. De mindenkinek szüksége van a keresési találatokra. És ezek nagyrészt a sajtótól jönnek. A sajtótartalmak nélkül a Facebook is halálra van ítélve, mert nincs ember, aki hosszútávon csak azt a rosszkedvű, ízléstelen nyavalygást olvasgatja, amit ott a felhasználók jelentős része terjeszt. A Facebook jó részben abból él, hogy az emberek a barátaiknak sajtótartalmakat ajánlanak. A hagyományos média túlélése a platformoknak is elemi érdeke”, fejti ki Schwennicke.
Pont ezzel a többletértékkel indokolandóak a sajtókiadói jogok: arra kellene kényszeríteni a digitális monopóliummal rendelkezőket, hogy átalánydíjat fizessenek a sajtótartalmakért, amellyel eddig ingyenesen működtették a saját maguk hasznára az üzleti modelljüket. Schwennicke szerint ez a jog a legélesebb fegyver, amelyet a sajtó a digitális konszernek elleni élet-halál harcban a politikától a kezébe kapott. De sajnos a szakma egy negyed évszázadon belül immár második alkalommal készül egy évszázados hibát elkövetni:
“Ahelyett, hogy kihasználnák a törvény adta kedvező lehetőséget, az iparágunk parttalan vitákat folytat a szervezetein belül. A hiúság és a rosszindulat tűnnek diadalmaskodni az értelem és a közös érdekek felett. Sokaknak már nyakig ér a víz és nekik a gyorsan megszerezhető, kicsi pénzre van szükségük. Sokan már nem tudják kivárni a nagy pénzt, amely valószínűleg majd csak egy bírósági eljárást követően folyna be visszamenőleges hatállyal is. A rettenetes mértékben emelkedő papírárak miatt még nehezebb a helyzet. A digitális vállalatok kihasználják az általuk teremtetett szükségállapotot és visszaélnek a monopolhelyzetükkel, hogy dömpingárakat tudjanak diktálni.”
Ami azonban reményre ad okot Schwennicke szerint: Valami mégis történik a politikában és érezhető a hangulatváltozásban is: „A platformokat már nem romanticizálják a demokrácia új formájának forrásaként. Sokkal inkább észreveszik a társadalmat megosztó, szétszakító oldalukat is. A politika sokáig nem mert hozzányúlni a platformokhoz. Sokáig uralta a főleg fiatalabb közvéleményt az a hibás nézet, hogy a világháló és annak működtetői a jók és mindenki, aki tisztességes piaci feltételeket kényszerítene rájuk, automatikusan a gonosz. Jó ideje már a felhasználók nagy része meglehetősen kritikusan tekint a digitális térre. Szépen lassan a politika is megértette ezt és ennek megfelelően cselekszik. Itt lenne az ideje annak, hogy a kiadók is megértsék ezt és kijavítsák az általuk elkövetett hibát. Különben az lesz az utolsó általuk elkövetett hiba.”
A szerzőről: Christoph Schwennicke a Corint Media ügyvezető igazgatója. A Corint Media 180 magánadó és több mint 300 kiadó szomszédos jogait képviseli. Schwennicke a Badische Zeitung, a Süddeutsche Zeitung és a Spiegel után kilenc éven keresztül volt a “Cicero” főszerkesztője és kiadója. Neves politikai publicistának számít Németországban és gyakori vendége televíziós és rádiós kerekasztal-beszélgetéseknek. Újságírói munkásságáért számos díjat kapott, többek között a Theodor-Wolff-Preis-t, a Henri-Nannen-Preis-t valamint a német parlament médiadíját is (Medienpreis des Deutschen Bundestages).