Napjainkban a szabad véleménynyilvánítás forradalma zajlik, hisz internet hozzáféréssel bárki közzé teheti véleményét. Néhányan saját blogon, míg mások már működő fórumokon keresztül nyilvánulnak meg, ide értve az újságok weboldalait is.
63 ország vezető újságjának 104 online szerkesztőjével és cégvezetőjével készített beszélgetések alapján állt össze a World Editors Forum és az Open Society Foundation együttműködésében a tanulmány arról, hogy tudják ezek az újságok megoldani a kommentek moderálásának kérdését. A tanulmány célja a legjobb gyakorlatok összegyűjtése volt.
A kommentek a világ sok országában a népszerű híroldalak nélkülözhetetlen elemeivé váltak. Az olvasók úgy érzik, hogy joguk van véleményt nyilvánítani, főleg olyan környezetben, amely az egyirányú információ-közléssel szemben egyre inkább előtérbe helyezi a párbeszéd folytatását.
A kommentek valóban fontos forrássá váltak a híroldalak számára, hisz az informált, szenvedélyes olvasók hozzászólásai által újabb és részletesebb információkkal egészülhetnek ki anyagaik. Visszajelzéseket is kapnak ugyanakkor arról, hogy milyennek látják olvasóik a termékeiket, és mi a véleményük a tágabb világról.
De a kommentek révén nem csak a tanult olvasók értékes hozzászólásai gazdagítják a napi eseményekről szóló információkat. Lehetetlen korlátozni azok hozzászólását, akik konstruktív céllal kommentelnek, a „beszélgetések” gyakran olyan sértésekbe torkollanak, amelyeknek az eredeti cikkhez semmi közük nincsen.
Nagy kihívást jelent a híroldalak számára ezeknek a kommentfolyamoknak a moderálása. A cél mindenképp az egyensúly fenntartása: azaz lehetőséget nyújtani a szabad véleménynyilvánítás és erőteljes viták számára, de biztosítani a civilizált és konstruktív párbeszédet és az olvasók általi hozzáadott értékek megjelenését is.
Egyetlen igazi megoldást nem tud a tanulmány felmutatni, de sok érdekes tendenciát lehet megismerni.
A híroldalak esetében nagyjából két tábort lehet beazonosítani: az egyik csoport nagy lelkesedéssel fogadja az olvasói észrevételeket és gyakran a stratégiájuk részeként vonják be olvasóikat a publikációkba. A másik csoport azonban nagy tehernek érzi a kommentekkel együtt járó feladatokat és ezeket szükséges rossznak látja.
Néhány megállapítás a tanulmányból:
– 42 kiadvány a megjelenés után, 38 megjelenés előtt moderálja a cikkeket, 16 pedig mindkét megoldást használja,
– a politikai cikkek vonzzák a legtöbb hozzászólást,
– átlagosan a kommentek 11 %-a került törlésre,
– a törlések, vagy blokkolások fő oka általában a sértő tartalom, a gyűlöletbeszéd, káromkodás/durva stílus, személyes támadások és spam,
– a diszkrimináció esetében legtöbbször a rasszizmusra hivatkoztak,
– 78 kiadvány irányelveket tesz közzé az online olvasók számára,
– 33 cég házon belüli, 13 cég pedig külső moderátort alkalmaz,
– a megkérdezettek több mint fele pedig az újságírókkal és más szerkesztőségi szakemberrel oldja meg ezt a kérdést.
A kommentekkel kapcsolatos stratégiák kialakításában alább olvasható néhány fontos megoldandó kérdés:
– a jogi felelősség kérdése, függetlenül attól, hogy megjelenés előtti vagy utáni megoldást választanak a cégek,
– ragaszkodni a saját néven való kommentáláshoz, vagy engedni a névtelenséget,
– hogyan lehet motiválni a szerkesztőség tagjait/újságírókat a kommentfolyamokban való részvételre, amelyről az az általános vélemény, hogy emeli minőséget és a beszélgetés színvonalát,
– hogy lehet megtalálni és kiemelni a legérdekesebb hozzászólásokat,
– meg kell határozni a stáb szükséges létszámát, és az ezzel kapcsolatos igényeket,
– az irányelvek megfogalmazása.
A teljes riport itt található: http://www.wan-ifra.org/system/files/field_page_files/WAN-IFRA_Online_Commenting.pdf