348 igen szavazattal 274 ellenében elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvet.
Az elmúlt két évben a szerzői jogvédelem ellen küzdők és az internetes óriáscégek érdekei védelmében tett nyilatkozatok által terjesztett félrevezető információk alaptalannak bizonyultak. A plenáris ülésen jóváhagyott szöveg, a háromoldalú viták során felmerült valamennyi problémával foglalkozik:
- a hyperlink biztonságban van: ez nem tartozik a kiadói jogok közé és soha nem is tartozott
- a sajtókiadványok egyéni felhasználók általi felhasználása nem kereskedelmi célokra nem érintett: ők továbbra is belinkelhetnek és megoszthatnak cikkeket a családdal és a barátaikkal, pontosan úgy, mint eddig is
- az újságírók profitálnak a jogokból: részesedést kapnak majd a bevételekből
- sajtókiadványok nagyon rövid kivonataira és az adott kiadványból származó egyes szavakra nem vonatkozik a szabályozás: ezeket szabadon lehet használni, akár kereskedelmi célokra is
- sem az Internet, sem a feltöltő platformok nem lesznek cenzúrázva; ehelyett a platformoknak licenc megállapodásokat kell kötniük a felhasználók által feltöltött tartalmak vonatkozásában, mely legálissá teszi a felhasználók tevékenységét és jogbiztonságot garantál majd
- A 13. cikkely még növeli is a lehetőségeket harmadik felek számára, hogy szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat töltsenek fel, hiszen kifejezett kivételek is benne vannak, mint pl. az idézet joga, a tájékoztatási kötelezettség a platformok és a jogtulajdonosok közötti együttműködésről valamint a gyors és hatékony panasztételi eljárás bevezetése, mely a feltöltött tartalom jogtalan blokkolásával foglalkozik.
Mítosz: Az irányelv jelenlegi verziója a háromoldalú tárgyalások során eddig felmerült legextrémebb javaslat.
Nem igaz. Az irányelv fontos rendelkezései, mind a 11., mind pedig a 13,. cikkely tekintetében, a háromoldalú tárgyalások során jelentős mértékben gyengültek ahhoz képest, amit az EP a szeptemberi plenáris ülésén nagy többséggel elfogadott. Mindkét rendelkezés sokkal közelebb áll most az ellenzők elképzeléseihez, mint a szeptemberi szavazás alkalmával.
Mítosz: A 13. cikkely a feltöltési szűrők (upload filters) bevezetését fogja eredményezni és ezzel az Internet cenzúráját
A 13. cikkelyről rengeteg téves információ kering.
Először is kezdjük azzal, hogy ez a rendelkezés nem jelenti sem az Internet, sem a feltöltő platformok cenzúráját. Ehelyett a platformoknak inkább licenc megállapodásokat kell kötniük a felhasználók által feltöltött tartalmak vonatkozásában, amely legalizálja a felhasználók tevékenységét és jogbiztonságot teremt majd.
Amennyiben nincsen licenc megállapodás, úgy a platform szolgáltatója a jól bejáratott módszerekhez fog fordulni a szerzői jogok megsértésének elkerülése érdekében. Sőt, mi több: A 13. cikkely még növeli is a lehetőségeket harmadik felek számára, hogy szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat töltsenek fel, hiszen kifejezett kivételek is benne vannak, mint pl. az idézet joga, a tájékoztatási kötelezettség a platformok és a jogtulajdonosok közötti együttműködésről valamint a gyors és hatékony panasztételi eljárás bevezetése, mely a feltöltött tartalom jogtalan blokkolásával foglalkozik.
Ez azt jelenti, hogy kevesebb tartalom eltávolítására lesz szükség, több hozzáférhető tartalom lesz és nagyobb lesz a jogbiztonság az egyes ember számára a kreatív munkák posztolása és a megosztása vonatkozásában.
Nincs semmi olyan kötelezettség, mely szűrőket írna elő. A szolgáltatásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megkülönböztessék a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat, melyekről a jogtulajdonosok szolgáltatnak megfelelő információkat. Nem használhatnak szűrőket, mely véletlenszerűen gátolja meg tartalmak posztolását. Éppen ezért alaptalan a YouTube kijelentése, hogy meg kell szüntetnie csatornákat és szűrőmechanizmusokat kell alkalmaznia majd.
A szöveg támogatja a startup vállalkozásokat: a 13. cikkelyben meghatározott kötelezettségek figyelembe veszik a méretet, a hallgatóságot, olvasókat és az üzlet típusát is. A startupok számára pedig egy még sokkal megengedőbb szabályozás van érvényben. Ez garantálja a piachoz való könnyű hozzáférést és az egyenlő esélyeket.
Az egyes emberek pedig számíthatnak szerte az EU-ban az idézetekkel, kritikákkal, karikatúrákkal, paródiákkal stb. kapcsolatos kivételekre a tartalmak feltöltésekor és azok megosztásakor. Így a mémek és a gifek posztolása továbbra is művelhető marad!
A jogtulajdonosok és a platformok közötti együttműködés valamint a még szofisztikáltabb technológiák kifejlesztése pedig megszűnteti majd a ma még fennálló jogi bizonytalanságot. És annak a gyakorlatnak is véget majd, hogy a platformok saját véletlenszerű döntésükkel törölhetnek tartalmakat.
Mítosz: A kiadók joga egy link adó.
Nem. A kiadók joga nem egy link adó lesz. A szabad linkelés joga változatlan marad. Ez megmaradt a háromoldalú egyeztetések kompromisszumos megoldásában is.
Emellett pedig valamennyi jelenleg is érvényes kivétel, pl. az idézetekkel kapcsolatos jogok vagy az illusztrációkkal, magánjellegű másolással kapcsolatos jogok továbbra is teljes mértékben érvényben maradnak mert ezeket nem érintik a tervezett EU-s kiadói jogok.
Mítosz: A kisebb kiadók hátrányban lesznek majd és a kiadói jog ellen vannak.
Ez nem igaz, sőt éppen ellenkezőleg! Jelenleg még a nagy médiavállalatok sincsenek olyan pozícióban, hogy korrekt megállapodásra jussanak a digitális világ óriásaival. A remények szerint a kiadói jog segít majd ennek az erőbeli aszimmetriának a legyőzésében és lehetővé teszi a kiadóknak, a méretüktől függetlenül, hogy a tartalmuk értékéből a jövőben részesedjenek. És főként a kisebb kiadók, pl. a Német Helyi Lapok Szövetsége (VDL) szeretnék már elfogadottnak látni a kiadói jog intézményét (ld. a február 14-i sajtóközleményt).
Mítosz: A kiadói jog gátolja az innovációt és rossz a startupoknak.
Nem igaz. A kiadói jog segít abban, hogy a sajtó tekintetében is több legyen az innováció. Az ebből a jogból eredő jogbiztonság befektetésre fog bátorítani és növelni fogja a lapok és magazinok számára nyitva álló lehetőségeket új, innovatív termékek kifejlesztésére, legyen szó bármilyen méretű cégről.
A digitális újságírás üzleti modelljeiben az innovációk csak akkor jelentkezhetnek, ha azokat megfelelő módon védik a harmadik felek általi kihasználásuk ellen. Az interneten sok újságírói üzleti modell szinte startupként fejlődik a kiadók és partnereik révén. Az a tény, hogy nincsen kiadói jog, valójában sokkal inkább árt az újságírás terén működő startupoknak.
Emellett felmerül még a startup fogalmának definiálása is: a nagyon kevés felhasználóval rendelkező startupok általánosságban nagyon alacsony díjakat fizetnek majd. A kiadói jog nem lesz a startupok fejlődésének gátja. A sok felhasználóval rendelkező startupok mögött rendszerint jóval nagyobb cégek állnak igen jelentős gazdasági érdekekkel.
Mítosz: Az újságok és a magazinok így is profitálnak abból, hogy a híraggregátorok és a keresőmotorok kihasználják a termékeiket. Nincs szükség arra, hogy a kiadóknak fizessenek.
Nem igaz. Az, hogy a jogtulajdonosok bevételt generálhassanak a szolgáltatásaik révén a szerzői jogvédelem egyik alapelve. Az, hogy a jogtulajdonosok hasznot húznak a termékeik használatából nem szokatlan, hanem ez a dolgok rendes menete. A lemezgyárak is profitálnak abból, ha a zenészeik zenéjét játsszák a rádióban. De ez nem menti fel a rádióállomásokat az alól, hogy fizessenek magáért a zenéért. Ugyanez vonatkozik a sajtótermékeknek a keresőmotorok és híraggregátorok általi használatára is, amelyek – a rádióállomásokhoz nagyon hasonlóan – maguk is jelentősen profitálnak a sajtótermékek tartalma által generált vonzerőből.
Az Európai Bizottság kutatása azt mutatta, hogy az internetezők mintegy 50 %-a csak az online szolgáltatók kivonatait olvassa el és nem látogat el a kiadó weboldalára. Ezért nincsen „win-win szituáció”, amit néhányan emlegetnek. Ezt pontosan leírta a Bizottság által készített átfogó hatástanulmány. Ehelyett a jelenlegi jogi helyzet a sajtót hozza hátrányos helyzetbe a piacon.
Mítosz: Az Európai Bizottság által javasolt kiadói jog veszélyeztetni fogja a szerző jogait.
Nem igaz. Az Európai Bizottság javaslata a 11. cikkely (2) bekezdésében kifejezetten rögzíti, hogy a kiadói jog nem érvényesíthető a szerző vagy egyéb jogtulajdonosok ellenében, tehát nem érinti az újságíró jogi státuszát. A kiadói jog védi a kiadó befektetéseit is és ezáltal erősíti a sajtó pénzügyi erejét, amely ezáltal az újságírókra is pozitív hatással lesz majd. Emellett a kompromisszumos szövegjavaslat kifejezetten rögzíti az EU kiadói joga által generált profit felosztását is. Ennek következtében az újságírók tehát közvetlenül is profitálni fognak a kiadói jogból.
Mítosz: A német kiadói jog már megbukott.
Nem. A jogok hatékony érvényesítése esetében gyakran előfordul, hogy azt először a bíróságon kell tesztelni. Ez már a kezdetektől fogva világos volt. A YouTube (Google) és a GEMA közti vita például hét év után végződött egy megállapodással.
A német kiadói jog jelenleg éppen egy ilyen vita közepén tart. Miután elfogadták a tarifát és megjelent a hivatalos közlönyben, a VG Media felajánlotta, hogy díjazás alapú licencekben állapodik meg a keresőmotorokkal és híraggregátorokkal. Néhány nagyobb keresőmotor működtetője, mint pl. a piacvezető Google azonban nem fogadta el azt, hogy ez a törvényi előírás rá is vonatkozik és a tarifa megfelelő. Ezért számos jogi eljárás van jelenleg folyamatban.
Mítosz: A kiadói jog tönkre fogja tenni az Internetet.
Nem igaz. Az EU teljesítményeket védő jogai, melyeket a filmipar, a televízió és a zeneipar már megkapott, nem tették tönkre az Internetet, sőt nem is gyakoroltak rá negatív hatást. A kiadói jog ezen jogok egy redukáltabb verziója és biztosan nem fogja károsítani az Internetet. Még a létező német kiadói jog sem gyakorolt negatív hatást az Internetre.
Mítosz: A kiadói jog korlátozni fogja az Internet szabadságát.
Nem. A jog célja, annak garantálása, hogy a kiadók és a munkatársaik javadalmat kapjanak a tartalomért és az értékért, amit előállítanak. Ennek semmi köze az Internet szabadságához, amelyet ezen jogok nem fognak korlátozni.