A kiadók jelenleg az innováció és a generatív mesterséges intelligencia átalakító erejének metszéspontjában állnak, és bár az új technológiák példátlan lehetőségeket kínálnak, a kiadóknak komoly kihívásokkal is szembe kell nézniük a mesterséges intelligencia (GAI) rendszerek kiadói tartalmakkal kapcsolatos felhasználása kapcsán.
A generatív mesterséges intelligencia kétségtelenül egy olyan forradalom, amely új lehetőségeket kínál a kreatív kifejezésmód, a tudományos felfedezések és a technológiai fejlődés számára. Ezzel együtt azonban foglalkozni kell a szellemi tulajdonjogokkal, a szerzők és a kiadók méltányos díjazásával kapcsolatos kérdésekkel is. A szerzői joggal védett művek felhasználása ezen modellek tréningezésére a szerzők engedélye és / vagy megfelelő ellentételezése nélkül kétségtelenül etikátlan, tisztességtelen, elfogadhatatlan, és ennek a helyzetnek idővel változnia kell. A rendszereket csak az újságírói és a kreatív tartalmak tiszteletben tartása mellett, transzparens módon szabadna fejleszteni, azon alapelvek figyelembevételével, amelyek védik a kiadók szellemi tulajdonát, a brandet, az olvasói kapcsolatokat és a befektetéseiket.
Nem újkeletű jogi alapelv, hogy a szellemi tulajdonjogok által védett tartalmak kereskedelmi célú felhasználásához minden esetben a jogosultak engedélye szükséges.
A GAI rendszerek fejlesztőinek és alkalmazóinak tiszteletben kell tartaniuk a tartalmakat előállítók jogait a tartalmak vonatkozásában. Ide tartozik a szellemi tulajdonjog és az összes jogi védelem, amely a tartalmakat előállítókat és azok tulajdonosait védik, valamint a kiadók által a tartalmaik hozzáférése és felhasználása tekintetében meghatározott szerződéses korlátozások és választási (opt-in, opt-out) lehetőségek is (beleértve az online szolgáltatási feltételeiket is), mint az AI termékek inputjaira és outputjaira tekintettel.
A GAI rendszerek fejlesztőinek és alkalmazóinak, illetve a jogalkotóknak, szabályozóknak és a GAI rendszerekre vonatkozó törvények és jogszabályok megalkotásában résztvevő egyéb feleknek is feltétlenül tiszteletben kell tartaniuk ezeket a jogokat és el kell ismerniük a tartalmakat létrehozók tulajdonjoggal védett tartalmainak értékét.
A GAI rendszerek fejlesztőinek és felhasználóinak nem szabad felhasználni a kiadók szellemi tulajdonjogát azok engedélye nélkül és a kiadóknak joga kell legyen arra, hogy tisztességes díjazásról állapodjanak meg a szellemi tulajdonuknak ezen fejlesztők által való felhasználása tekintetében.
Sajnos az európai jogszabályok ezen a területen sokkal lassabban fejlődnek, mint kellene. Európai ernyőszervezetünk, a Newsmedia Europe megfogalmazta ajánlásait annak biztosítása érdekében, hogy a hírmédiakiadók jogait a teljes értéklánc mentén érvényesíthessék, ideértve:
- Licencek bevezetése a generatív mesterséges intelligencia területén.
- A sajtókiadó tartalmak értékének védelme és elismerése a mesterséges intelligencia outputjainak kapcsán.
- Annak a vélelemnek a bevezetése, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak szerepelnek a mesterséges intelligencia modellekben.
- A sajtópublikációk szöveg- és adatbányászata (TDM) opt-in, és nem opt-out alapon működjön.
- A TDM kivételt ne használhassák a felhasználók a szerzői jog megkerülésére.
- Európai sztenderdek létrehozása a sajtótartalmak díjazására.
- A sajtókiadói jog érvényesítése kötelező választottbíróság útján.
- A közös jogkezelő szervezetek létrehozásának megkönnyítése.
A szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak a technológiai innováció támogatásában. A szerzői jogvédelemnek védenie kell a tartalmakat létrehozókat, hiszen tartalomszolgáltató kiadók nap mint nap professzionális, minőségi, kreatív tartalmak előállításába fektetnek be, amelyek aktivizálnak, információhoz juttatják olvasóikat, megbízhatóak és pontosak. Ehhez pedig nem csupán jelentős gazdasági befektetéseket eszközölnek, de kulcsfontosságú szerepet is játszanak a társadalom formálásában, edukálásában és tájékoztatásában, a demokrácia építésében.
Boldog Szellemi Tulajdon Világnapját!