A most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény az MLE álláspontja szerint egyrészt szembe megy az Alaptörvény szellemével mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében.
Az elfogadott Szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas lehet arra, hogy veszélyeztesse, korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse a szerkesztőségek, újságírók, így a médiavállalatok munkáját.
Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy bármire, bárkire alkalmazható fogalmakkal operál a most elfogadott törvény, úgy, mint a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység”, illetve a „választások kimenetelét befolyásoló tevékenység”, valamint a „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység”. (Ez utóbbi két tevékenység folytatását a választási eljárásról szóló törvény eddig a választásokon szereplő szervezetek és személyek esetében korlátozta).
A törvény megszövegezésekor a kodifikátorok láthatóan mellőzték a jogalkotási törvényben rögzített azon jogi tételt, mely kimondja: „a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.” A sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás szabadságának egyértelmű sérelmét jelenti, hogy az előzőek hiányában ezen jogszabály, bármely szerkesztőségre is vonatkozhat, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetlegesen úgy értékeli – minden konkrétum megjelölése nélkül -, hogy a szóban forgó tartalom, vagy szerkesztőség munkája sérti, netán egyenesen veszélyezteti Magyarország szuverenitását.
Aggodalmunk másik oka az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan kiterjedt vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik majd, amelyek alkalmasak lehetnek a sajtószabadság sérelmére. A Hivatal információs igényén az eljárásba bevont személy vagy szervezet megkeresésén túl, tájékoztatást kérhet más állami szervektől, így akár a rendőrségtől az ügyészségtől, vagy a titkosszolgálattól is. Mindemellett egy újabb Hivatal kap jogosultságot, hogy betekinthessen adathordozókba, vagyis akár a telefonokba, számítógépekbe – ezekről másolatot is készíthet – annak érdekében is, hogy külföldi érdekek szolgálatának nyomait keresse: ezzel azonban jelentősen sérülhet, vagy akár meg is szűnhet a sajtószabadság mellett – a már eddig is nagyon szűkre szabott – újságírói forrásvédelem. Különösen aggályos, hogy az így létrejött Hivatal működése a jogállami működés keretein kívül zajlik, ugyanis a Hivatal az eljárása megindítását indokolni nem köteles, illetve az eljárásával szemben a törvény teljesen kizárja a jogorvoslatot, tevékenysége, vagy az általa nyilvánosságra hozott jelentésekben, értékelésekben megfogalmazottak ellen semmilyen jogorvoslati fórum nem áll rendelkezésre.
A törvény – az egyértelmű definíciók és szabályok hiánya miatt – kiszolgáltatottá teszi a médiát, ezzel akadályozza az állampolgároknak a demokratikus és sokoldalú tájékoztatáshoz, a tájékozódáshoz, az információhoz jutás szabadságának jogát.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete határozott és következetesen képviselt álláspontja szerint semmilyen jogalkotási folyamat során elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály sem sértheti, vagy szűkítheti az Alaptörvényben is rögzített és védett sajtószabadságot.
Budapest, 2023. december 13.
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Frissítés 2023. december 14.: Több tagvállalat jelezte az MLE elnöke felé vagy a nyilvánosság felé, hogy a fenti állásfoglalás tartalmával részben vagy egészben nem ért egyet.