A médiaszakmai szervezetek nyilvánosságra hozzák észrevételeiket a Független Közmédia Testület tagjelölési eljárásával kapcsolatban
A Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Reklámszövetség és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete – mint a Független Közmédia Testület (FKT) tagjának jelölésére jogosult médiaszakmai szervezetek – szakmai partnerként fordult a Közszolgálati Tanácshoz a jelenleg folyamatban lévő tagjelölési eljárással kapcsolatos észrevételeivel és javaslataival.
Levelünkben, amelyet ezúton nyilvánosságra hozunk, a jelölési eljárás átláthatóságát és a törvényi rendelkezésekkel való összhangját érintő kérdéseket vetettünk fel, különös tekintettel a nyilvános meghallgatáson részt vevők jogállására és a döntéshozatal során alkalmazott szempontrendszer teljeskörűségére.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 85. § (4) bekezdése szerint „A szakmai jelölteket a határidő lejártát követő 10 napon belül a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg, és az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának.”
A Közszolgálati Tanács eljárásáról szóló közlemény ugyanakkor a jelölő szervezetek képviselőinek részvételét tanácskozási jogú részvételként határozza meg, szemben a felsorolásban szereplő egyéb résztvevői körökkel. Álláspontunk szerint ez a szavazásra jogosultak körének a törvényi rendelkezésnél szűkebb értelmezését jelenti, ezért a meghallgatáson részt vevők szavazati jogának kérdését nem tekintjük megnyugtatóan rendezettnek.
Emellett felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Független Közmédia Testület törvényben meghatározott feladatköre jelentős részben tulajdonosi és vállalatirányítási jellegű. Ide tartozik többek között a vezérigazgató és a felügyelőbizottsági tagok megválasztása, a könyvvizsgáló megbízása, az éves gazdálkodási terv és a mérleg elfogadása, valamint jelentős értékű szerződések és hitelfelvételek jóváhagyása.
Ehhez képest a Közszolgálati Tanács által közzétett meghallgatási és értékelési szempontrendszer elsősorban szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra, valamint jogszabályismeretre helyezi a hangsúlyt. Álláspontunk szerint a szempontrendszer jelenlegi formájában nem fedi le teljeskörűen a Független Közmédia Testület törvényben meghatározott feladatkörének ellátásához szükséges kompetenciákat. Ezért javasoltuk annak kiegészítését, különösen a vállalatirányítási, gazdálkodási, pénzügyi és számviteli ismeretek, valamint az ezekhez kapcsolódó vezetői tapasztalat értékelésével.
A Közszolgálati Tanács 2026. augusztus 17-én válaszolt felvetéseinkre.
A választ áttekintve arra a következtetésre jutottunk, hogy az abban foglalt érvelés több ponton nincs összhangban a Közszolgálati Tanács ugyanezen időszakban kiadott közleményeiben, illetve a jelölteknek megküldött tájékoztatókban foglaltakkal. Ez különösen a nyilvános meghallgatáson részt vevők szavazati jogának kérdésében vet fel további értelmezési kérdéseket.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy észrevételeink célja nem az eljárás akadályozása, hanem annak elősegítése, hogy a Független Közmédia Testület tagjainak kiválasztása valamennyi érintett és a nyilvánosság számára is átlátható, kiszámítható és következetes módon, a törvény szellemének megfelelően történjen. Ennek része az is, hogy a jelöltek meghallgatására és értékelésére vonatkozó szabályok, valamint a résztvevők jogállása az eljárás megkezdése előtt egyértelműen rögzítésre kerüljenek, és valamennyi érintett számára azonos módon legyenek alkalmazandók.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy a meghallgatáson részt vevők jogállása és szavazati joga, valamint az értékelési szempontrendszer teljessége még a nyilvános meghallgatások előtt megnyugtató módon rendeződjön.
Ennek különös jelentőséget ad, hogy az eljárás a magyar közszolgálati médiarendszer működését és irányítását alapvetően érintő, az Országgyűlés elé kerülő döntés előkészítését szolgálja. A folyamat jogszerűségéhez, átláthatóságához, szakmai megalapozottságához és a kiválasztás legitimációjához ezért kiemelt közérdek fűződik.
A megküldött leveleinket a nyilvánosság számára az alábbiakban tesszük elérhetővé: