Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Őexcellenciája Dr. Áder János Úr
Köztársasági Elnök
részére
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az Országgyűlés 2016. március 1-én két olyan törvényt fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az Országgyűlés a Magyar Postáról és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosítását azok elfogadását követően a Tisztelt Elnök Úrhoz küldi aláírásra.
Tisztelettel kérjük Önt, hogy a törvénymódosításokat ne írja alá, annak érdekében, hogy ne korlátozzák újabb javaslattal indokolatlanul a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését!
A Magyar Lapkiadók Egyesülete, mint az online- és nyomtatott médiaiparág reprezentatív ágazati szakmai szervezete az alábbi állásfoglalást tette már korábban közzé és az állásfoglalásban szereplő tények és indokok alapján kéri Önt, hogy a törvényjavaslatokat ne írja alá:
Magyarország Alaptörvényének 39. cikke szerint „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjogok korlátozása kizárólag szükségesség és arányosság esetén történhet. Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését. A nemzeti vagyonnal gazdálkodó, állami tulajdonú társaságot az Alaptörvény rendelkezései szerint nem lehet kivenni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.
A törvény módosítás indoklása már meglévő szabályozási korlátokra is hivatkozik, miszerint az adatok kiadása a posta üzleti tevékenysége során „a piaci verseny szempontjából aránytalan sérelemmel járna”, így ezen okból további szigorítás nem szükséges. Az Infótörvény ugyanis már ma is kimondja, hogy a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Ugyancsak megtévesztő a javaslat indokolásában szereplő állítás, miszerint a Postatörvény módosítása az Infó törvénnyel való összhang megteremtése érdekében kell, hogy megtörténjen.
A módosítás sokkal szélesebb körre, a posta és összes leányvállalatának összes adatára vonatkozik, mindenféle differenciálás nélkül, általában mondja azt, hogy aminek a nyilvánossága aránytalan sérelmet okozna az üzleti tevékenység szempontjából (különösen, ha annak ismerete “indokolatlan” előny lenne a versenytársak számára), az nem nyilvános. Külön aggályos és a jogállamiságban jogos kételyeket ébresztő a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ismételt megsértése, a javaslat ugyanis folyamatban levő ügyekre is kiterjesztené a törvény hatályát.
Véleményünk szerint a Magyar Postáról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítás lényege ugyanaz: az állami tulajdonban álló társaság és a központi jegybank és az általuk irányított vállalatok, létrehozott alapítványok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól. Ez megnehezíti, hogy a polgárok, és újságírók élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését.
Fentiek mellett felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztésekről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.
Az MNB-vel kapcsolatos törvény a NAIH elnöke szerint súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és alapjában érinti az Alaptörvényből levezetett, demokratikus jogállam egyik legfontosabb garanciáját képező jogbiztonság elvét.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete ezért arra kéri, fogadja el fenti érveinket, és ne írja alá a fent nevezett törvényjavaslatokat, és Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva kérje az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatukat.
Budapest, 2016. március 3.
Tisztelettel,
Kovács Tibor elnök Magyar Lapkiadók Egyesülete |
Havas Katalin főtitkár Magyar Lapkiadók Egyesülete |