A Magyar Lapkiadók Egyesülete nyílt levele a Magyar Postáról és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények elfogadásával kapcsolatosan

Köztársasági Elnöki Hivatal

Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.

Őexcellenciája Dr. Áder János Úr

 

Köztársasági Elnök

részére

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! 

Az Országgyűlés 2016. március 1-én két olyan törvényt fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az Országgyűlés a Magyar Postáról és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosítását azok elfogadását követően a Tisztelt Elnök Úrhoz küldi aláírásra.

Tisztelettel kérjük Önt, hogy a törvénymódosításokat ne írja alá, annak érdekében, hogy ne korlátozzák újabb javaslattal indokolatlanul a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését!

A Magyar Lapkiadók Egyesülete, mint az online- és nyomtatott médiaiparág reprezentatív ágazati szakmai szervezete az alábbi állásfoglalást tette már korábban közzé és az állásfoglalásban szereplő tények és indokok alapján kéri Önt, hogy a törvényjavaslatokat ne írja alá:

Magyarország Alaptörvényének 39. cikke szerint „A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjogok korlátozása kizárólag szükségesség és arányosság esetén történhet. Magyarország Alaptörvénye VI. cikkének (2) bekezdése alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését. A nemzeti vagyonnal gazdálkodó, állami tulajdonú társaságot az Alaptörvény rendelkezései szerint nem lehet kivenni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A törvény módosítás indoklása már meglévő szabályozási korlátokra is hivatkozik, miszerint az adatok kiadása a posta üzleti tevékenysége során „a piaci verseny szempontjából aránytalan sérelemmel járna”, így ezen okból további szigorítás nem szükséges. Az Infótörvény ugyanis már ma is kimondja, hogy a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Ugyancsak megtévesztő a javaslat indokolásában szereplő állítás, miszerint a Postatörvény módosítása az Infó törvénnyel való összhang megteremtése érdekében kell, hogy megtörténjen.

A módosítás sokkal szélesebb körre, a posta és összes leányvállalatának összes adatára vonatkozik, mindenféle differenciálás nélkül, általában mondja azt, hogy aminek a nyilvánossága aránytalan sérelmet okozna az üzleti tevékenység szempontjából (különösen, ha annak ismerete “indokolatlan” előny lenne a versenytársak számára), az nem nyilvános. Külön aggályos és a jogállamiságban jogos kételyeket ébresztő a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ismételt megsértése, a javaslat ugyanis folyamatban levő ügyekre is kiterjesztené a törvény hatályát.

Véleményünk szerint a Magyar Postáról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítás lényege ugyanaz: az állami tulajdonban álló társaság és a központi jegybank és az általuk irányított vállalatok, létrehozott alapítványok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól. Ez megnehezíti, hogy a polgárok, és újságírók élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését.

Fentiek mellett felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztésekről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt közölte, hogy nem felel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az MNB-vel kapcsolatos törvény a NAIH elnöke szerint súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és alapjában érinti az Alaptörvényből levezetett, demokratikus jogállam egyik legfontosabb garanciáját képező jogbiztonság elvét.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete ezért arra kéri, fogadja el fenti érveinket, és ne írja alá a fent nevezett törvényjavaslatokat, és Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva kérje az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatukat.

Budapest, 2016. március 3.

 

 

Tisztelettel,

 

 

Kovács Tibor

elnök

Magyar Lapkiadók Egyesülete

Havas Katalin

főtitkár

Magyar Lapkiadók Egyesülete